A makacs dugulás

Mit is jelent a „makacs dugulás”, mint kifejezés? Mihez képest makacs, és mekkora a baj, ha kialakul?

Milyen az „engedékeny dugulás”, vagy „kezesbárány dugulás” hozzá képest? Egy ijedt, tapasztalatlan háziasszony (vagy háziúr) természetesen minden dugulást makacsnak érez, ami nem enged a wc-pumpa vagy a lefolyótisztító vegyszerek szelíd noszogatásának.

A baj azonban az esetek 90%-ában könnyen orvosolható az általunk előszeretettel használt berendezésekkel. Ezekben az egyszerűbb esetekben a csővezetékben bontás és horror költségek nélkül végig tudunk vezetni egy „spirált”, egy nagy teljesítményű csőgörényt a vezeték átmérőjének megfelelő véggel, amely a csövek faláról letisztítja a dugulást okozó lerakódásokat, és nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy azon a szakaszon a következő hónapokban már nem lesz baj. Erre tehát magánszemélyek részére garanciát is vállalunk.

Azonban az esetek egy kisebb részében kialakul az, amit már mi magunk is szakemberként „makacs dugulásnak”, vagy sokkal inkább „eliszaposodásnak” nevezünk.

Első ránézésre mi sem tudhatjuk, hogy erről van szó, amíg nem észleljük, hogy a csőgörény áthatolt a duguláson, majd sikeresen vissza is húzzuk, ám a dugulás mégsem oldódott meg. De hát mi történt itt?

Történetünk rég kezdődött. Valamikor, sok-sok évvel ezelőtt kiváló szakemberek úgy alakították az épülő házikó csatornarendszerét, hogy annak „esése” volt, vagyis az utcai bekötés irányába fokozatosan lejtett, így szépen el tudott folyni. Ám az idő ellenünk dolgozott. Talán a ház is süllyed egy gondolatnyit. Nem sokat, nem dőlnek össze a falai, csupán a csatornakivezetés néhány fokos esése szűnt meg, vagy fordult át „kontrásba”, vagyis a víz egy szakaszon visszafelé folyik, megül a mélyponton. Általában csatlakozásoknál szokott ez kialakulni. Elképzelhető, hogy a tömítés nem zárt elég jól, és a víz elcsordogált, alámosva a csövet, amely így megsüllyedt. Talán a házzal nincs is semmi baj, inkább ez a kis alámosás okoz problémát kint az udvaron. Egy kevésbé szerencsés okozója az ilyen mozgásoknak egy-egy fának a gyökérzete. A gyökér növekedés közben egy ponton megnyomja a csatornát, amely így elmozdul, megemelkedik, megsüllyed, kialakulnak ezek a mélypontok, amelyek azután elkezdenek eliszaposodni.

A pangó víz pedig egyre iszaposabbá válik, míg egyszer csak már zavarónak érezzük a dugulást. Ám a duguláselhárító szakemberek hiába küldik át a vezetéken a csőgörényt, a megbolygatott iszap szépen visszaül a helyére, nincs eredmény. Hogyan lehet ezt a dugulást megoldani?

Ha meg akarunk bizonyosodni arról, mi is történt, a kamerás felmérés ad biztos diagnózist, és ha valóban eliszaposodásról van szó, akkor segít a vomás tisztítás. Nagynyomású vízzel mossuk végig a csatornaszakaszt, és ezzel a leülepedett iszapot kitakarítjuk a rendszerből.

Segített ez nekünk? Igen, megoldotta a dugulást, és nem, hiszen nem hozta helyre a probléma okát, a megsüllyedt csőszakaszt.

Azt kijavítani csak bontással lehetne. Talán érdemes is lenne nekilátni, hogy a jövőbeni hasonló gondokat elkerüljük, de sajnos bontani és építeni költséges dolog. Többnyire a baj ilyenkor már az épületen kívül van, vagy a csatlakozástól nem nagyon messze, tehát nem a házat kell lebontani, csupán a külső szakaszon kiásni és cserélni a hibás idomot.

Sokan azonban erre a költségre sincsenek felkészülve, és tulajdonképpen a rendszer tovább tud működni a vomás tisztítás után, különösen akkor, ha az általunk javasolt évenkénti tisztítást lelkiismeretesen elvégezteti a házigazda. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy a makacs dugulás, amit itt eliszaposodásként is emlegettünk, nem a világ vége. A szükséges készülék ott van a furgonban. Családi házaknál egészen biztosan tudunk segíteni.

Emlegettük azonban a fa gyökérzetét. Ez azonban nem csupán elmozdítani tudja a szennyvízelvezetést. Ezzel megérkeztünk ahhoz a „makacs duguláshoz”, amely bontás nélkül már nem megoldható. A fa gyökere ugyanis egy hajszálnyi egyenetlenség, kicsi résmentén, vagy az eternit cső pórusait megtalálva beszövi a cső belsejét. Ott bizony van nedvesség és sok-sok érdekes tápanyag, amire alaposan kiépül az „infrastruktúra”. A gyökerekkel benőtt csövet már nem lehet kimosni, vagy csőgörénnyel felszabadítani. Cserélni kell.

Sokan emlegetik az un. „Gyökérvágó fejet”, amely arra hivatott, hogy a gyökerekkel benőtt csövet megtisztítsa. Azonban az ilyen irányú kísérletek eddig nem vezettek igazi eredményre. Személy szerint aggódnék azért, hogy egy ilyen éles szerszám esetleg a kanyarokban még kárt is tesz a csőben. Több kárt okoz, mint amennyi hasznot esetleg hoz. De még ha sikerülne is megszabadulni a gyökerektől, a fa nem fog letenni a terjeszkedésről, és heteken belül újraszövi gyökereit. Szerencsére a gyökeresedés is többnyire a házon kívüli szakaszon fordul elő, ezért kintről ásva ez sem megoldhatatlan, bár jóval költségesebben, mint amennyibe a bontás nélküli eljárások kerülnek. Mielőtt nekilátnánk, mindenképp szükség lesz a kamerás felmérésre, hogy biztosak legyünk benne, hol van a hiba.

weboldal: Zita Hoffmann

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.